|
Új népvándorlás. Migráció a 21. században Afrika és Európa között
Tarrósy István - Glied Viktor - Keserű Dávid (szerk.)
|
A folyamatosan bővülő, Magyarországot és az EU-t érintő migrációs, integrációs kérdésekkel foglalkozó magyar irodalom ez idáig nem szentelt (kitüntetett) figyelmet az Afrikával kapcsolatos témák, az Afrika és Európa közötti vándorlással összefüggő események, történések bemutatásának – leszámítva a magyar Afrika Tanulmányok folyóirat és környezetében évek óta felbukkanó írásokat. Ez részben érthető, hiszen Magyarország – ahogyan e kötet több tanulmánya is kimutatja – „marginálisan” érintett az afrikai migrációban. Más megközelítésben ez nem szerencsés, hiszen hazánkban is létezik „afrikai migráns”, tehát a magyar többségi társadalom is szembesül azzal, hogy afrikaiak is élnek velünk – az ázsiai, latin-amerikai és más kultúrákat, gyökereket képviselőkkel együtt!
|
|
Egy afrikai-magyar „közösségről”. Afrikával foglalkozó civil szervezetek Magyarországon
Glied Viktor
|
|
A Magyarországon élő afrikai közösség/közösségek története elválaszthatatlanul összekapcsolódik – szinte összeolvad – a migrációval, ezért nem is lehet, nem is szabad külön kezelni a vándorlást, integrációt, közösségfejlesztést és civil szervezeti szféra kialakulását, fejlődését. A migráció, azaz az emberek vándorlásának, lakóhely-változtatásának története egyidős az emberiség történelmével. A migráció olyan összetett társadalmi jelenség, melynek hátterében számos különböző, ámde egymással összefüggő ok áll és melytől egyetlen demokratikus állam sem tud elzárkózni. A bevándorlók integrációja, a békés, prosperáló társadalmi együttélés a 21. század elöregedő Európájának az egyik legfontosabb társadalmi – és nem mellékesen szociális és gazdasági – kihívása.
|
|
Urbanizáció és vándorlás – afrikai útvonalak az Európai Unióba
Keserű Dávid - Radics M. Péter
|
|
A globális migráció trendjeinek feltárásával egyre jobban megismerhetőek azok az útvonalak, amelyeket korunk migránsai bejárnak. Különösen igaz ez a fekete kontinensről induló „vándorokra”, akikkel kapcsolatban számos olyan tévhit megdőlni látszik, amelyek a közvéleményben régóta makacsul tartják magukat (kötetünkben deklaráltan a valóság feltárását céloztuk). Ma már sok kutató érvel például amellett, hogy az Afrikából elvándorlók száma nem apad akkor sem, ha a küldő ország fejlődésnek indul. A jelek szerint a kontinensen belüli migráció nagyságrendjét is sokan alábecsülik, egyidejűleg túlhangsúlyozzák az Afrikából Európába tartók arányát.
|
|
A bevándorlás kérdése Magyarországon
Wetzel Tamás
|
|
Globalizálódó világunkban egyre nagyobb méreteket ölt a migráció, már-már modern népvándorlásokról beszélhetünk, amelynek oka a fejlett országok rohamos elöregedése és gazdasági vonzereje, illetve a fejlődő országok mérhetetlen szegénysége, túlnépesedése, a helyi háborúk és egyes esetekben az állami keretek szétesése. A társadalmi kérdések közül a bevándorlás témaköre az egyik, ami leginkább foglalkoztatja az európai közvéleményt, amellyel kapcsolatban szinte mindenkiben egyre komolyabb aggodalmak merülnek fel.
|
|
Az afrikai kontinens migrációs sajátosságai
Urbán Ferenc
|
|
Világviszonylatban az afrikai kontinens migrációban betöltött szerepe viszonylag csekély. A kontinens kevés bevándorlót vonz, az itt élők migrációs hajlandósága világviszonylatban szintén alacsony, ez annak ellenére van így, hogy Afrikában évről-évre nagyszámú, fiatal és alacsony képzettségű populáció termelődik újra, amelynek a kontinens nem képes megfelelő minőségű életszínvonalat biztosítani.
|
|
Az afrikai vándorlás hátteréről és jellemzőiről
Búr Gábor - Tarrósy István
|
|
A 20. század kezdetétől a migráció egyike a transznacionális hálózatokkal átszőtt, kölcsönösen egymásra utalt globális világ központi kérdéseinek, a nemzetközi politikai napirend egyik folyamatosan kihívásokat képviselő jelenségére irányítva a különböző aktorok figyelmét. Mára olyan feladatot jelent a világ kereskedelmi, gazdasági, politikai folyamatait irányító, befolyásoló entitások részére, amely összetetten kell, hogy kezelje a migrációban rejlő lehetőségek kiaknázását, egyben törekedjen a vele együtt felmerülő problémák számszerű csökkentésére, maguknak a problémáknak az összefogásokon keresztül biztosítható komplex kezelésére.
|
|
Nemzetközi migráció – biztonságpolitikai, rendészeti aspektusok
Póczik Szilveszter
|
|
A befogadó (vagy többségi) társadalom fogalma alatt a társadalom részterületeinek többségén domináns helyzetben lévő, etnokulturális értelemben többé-kevésbé egységes népcsoportot értünk, amely azonban nem jelent feltétlenül számbeli többséget, az úgynevezett többségi társadalom lehet regionális tekintetben számbeli kisebbség is. Ezzel szemben a bevándorló (etnokulturális csoport, kisebbség) fogalma alatt a társadalomba kívülről érkező, nem domináns szerepet játszó csoportot értjük. Ebben a tanulmányban kizárólag a bevándorlás eredményeként létrejövő etnikai (etnokulturális) csoportokkal foglalkozunk. A bevándorlási (és kisebbségi) problémát elsősorban a befogadó társadalom és a bevándorló csoport közti egyenlőtlen viszonyként, olyan potenciális konfliktusforrásként értjük meg, amely a viszonyrendszer mindkét szereplője számára kockázatokat tartalmaz.
|
|
 |
Interjúk és életutak
- Afangide Uwem Jonah (Jónás doktor)
- B.A., a műszaki ellenőr
- B.B.
- Daybis Raad, az emberjogi harcos
- E.R., a (nyelv)rokon
- France Mutombo, az Afrikáért Alapítvány elnöke
- K.S., az európai hölgy
- Kia Golesorkhi, a kereskedő-üzletember
- Li Hung, a "baráti Vietnám" itt ragadt fia
- Lilón Domingo, aki új hazára lelt
- M.R., egy magyar fiú Bácskából
- Mremi David, afrikai orvosként Magyarországon
- N.J., a vegyészmérnökből lett szociális munkás
- Szliman Ahmed, aki a magyar kultúrát Mauritániába viszi
- Tadesse Eyassu, aki szíve szerint magyar
- T.N., aki Magyarországon találta meg az identitását
- V.G., aki határon túl magyar, határon innen csak magyar ajkú
- Wang Li, akit az üzleti lehetőség csábított hazánkba
|
|
|
|
|
|
|
