ITT VAGYUNK.eu
EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ALAP
A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának

támogatásával valósul meg
ID RESEARCH
Itt vagyunk
Térkép
Itt vagyunk multimédiás kiadvány    tovább
Tanulmányok
1   |   2   |   3   |   4   |   5      »      [Utolsó]
Érdekesség
A Magyarországon élő bevándorlók mintegy 40%-a érkezik az Európai Unión kívülről.



Évente több százezer ember vág neki az embert próbáló feladatnak, hogy a Szaharán keresztül eljusson Észak-Afrikába, majd az EU-ba.


Interjúk és életutak az "Érdekességek" menüpont alatt olvashatók!

Itt vagyunk! (Kutatás a magyarországi bevándorlókról) - 2009
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium/Európai Integrációs Alap támogatásával megvalósuló Itt vagyunk! projekt.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, mint Felelős Hatóság koordinálja és felügyeli Magyarországon a 25%-ban nemzeti, 75%-ban pedig európai uniós forrásokból megvalósuló Európai Integrációs Alap pályázati projektjeit, melyek a harmadik, tehát az Unión kívüli országokból érkező bevándorlók társadalmi, gazdasági és kulturális beilleszkedését hivatottak elősegíteni, nemcsak a migránsok, de a fogadó ország lakossága szempontjából is. Ez utóbbi alcélra nyújtott be „Itt vagyunk!” címmel pályázatot a pécsi székhelyű IDResearch Kutatási és Képzési Kft. alapvető prioritásként meghatározva, hogy alapkutatási tevékenységgel, illetve annak, valamint párhuzamos migrációs vizsgálatok és elemzések eredményeinek új szemléletű feldolgozási és közlési szemléletével, tudományos-ismeretterjesztő, diskurzust teremtő módon biztosítson közérdekű információs forrást a magyar társadalom számára, ily módon formálva a lakosság bevándorlókkal kapcsolatos jellemzően ambivalens attitűdjeit, esetlegesen távolságtartó viszonyulását, sokszor a kellő tájékozottság híján determinálóan szkeptikus, fenntartásokkal teli véleményét. A legfrissebb szakirodalom megállapításainak összegzésén, valamint ábrákkal, diagramokkal és egyéb érdekességekkel illusztrált közlésén túl, a projekt keretében primer eredményeket biztosító kutatásokra is sor kerül, így interjúk felvételére, fókuszcsoportos találkozókra és életút-elemzésekre. A nyilvánosság mind szélesebb rétegeinek elérése érdekében a projekt maga, valamint annak teljes tárgyköre interaktív, folyamatosan frissülő, könnyen kezelhető és egyszerűen áttekinthető internetes portálon kerül bemutatásra (www.ittvagyunk.eu). A kommunikáció abszolút prioritása jegyében, a kilenc hónapos projekt harmadik harmada elsősorban előadások, szimpóziumok, szakmai és kötetlenebb jellegű kulturális találkozók, valamint televíziós és rádiós műsorok szervezésén alapszik. Végül, de a legkevésbé sem utolsósorban szükséges szólni a projekt hosszútávú eredményességi mérföldkövének szánt azon multimédiás fejlesztésről, mely a portálba integrálva nyújt lehetőséget a lakosság bevándorlókkal kapcsolatos véleményének felmérésére, annak különböző szempontú vizsgálatára, akár tudományos jellegű, akár köztájékoztatást megvalósító elemzésére.

Feketén-Fehéren - Itt vagyunk! (Kutatás és információs kampány a Magyarországon élő afrikai bevándorlókról) - 2011
A Belügyminisztérium/Európai Integrációs Alap támogatásával megvalósuló Feketén-Fehéren - Itt vagyunk! projekt.

A Belügyminisztérium, mint Felelős Hatóság koordinálja és felügyeli Magyarországon a 25%-ban nemzeti, 75%-ban pedig európai uniós forrásokból megvalósuló Európai Integrációs Alap pályázati projektjeit, melyek a harmadik, tehát az Unión kívüli országokból érkező bevándorlók társadalmi, gazdasági és kulturális beilleszkedését hivatottak elősegíteni, nemcsak a migránsok, de a fogadó ország lakossága szempontjából is. Ez utóbbi alcélra nyújtott be „Feketén-Fehéren - Itt vagyunk!” címmel pályázatot a pécsi székhelyű IDResearch Kutatási és Képzési Kft.
A projekt célja olyan több elemből álló kommunikációs kampánytevékenység lefolytatása, mely egyéni sorsokon keresztül ismerteti meg/tájékoztatja a magyar társadalmat a hazánkban élő afrikai bevándorlókkal és az ő tevékenységükkel, ezáltal elősegítve a sztereotípiáktól mentes(ebb) magyar társadalom nyitottságának megteremtését. Kiemelt célunk, hogy a migrációban kiemelten érintett jövő nemzedékét tájékoztassuk az okokról és következményekről. Ez alatt mind a középiskolás, mind a felsőoktatásban résztvevő diákokat értjük. Az előző projektünk kapcsán létrehozott portálba beépítünk egy interaktív webes játékot, mely az Afrikából érkező migránsok életútját mutatja be, ezáltal megismertetve a fiatalokat a bevándorlási kérdésekkel.
Célunk továbbá a játék előkészítéséhez és elkészítéséhez szükséges további, kiegészítő kutatás lefolytatása, mely során nagyban alapozhatunk az „Itt vagyunk!” projekt keretében rögzített interjúkra, fókuszcsoportos találkozókra és életutakra. Külső szakértők közreműködésével két könyv és az Afrika Tanulmányok magazin különszámának kiadását bonyolítjuk le.
A projekt során kommunikációs kampányt folytatunk, mely televíziós, rádiós szereplést tartalmaz. A kampány részeként a kötetek és a folyóirat kapcsán kiadványbemutatókat szervezünk, afrikai migránsok részvételével. Az afrikai migránsokra vonatkozó ismereteket pedig az afrikai kontinenssel foglalkozó civil szervezeteket összegyűjtő bemutatkozó nap keretében kívánjuk tovább bővíteni. A projekt során nyomtatott és online médiumokban könnyedebb stílusban íródott PR-cikket közlünk, mely főként a webes játék, és a kiadványok megismertetését tűzi ki célul. Ez utóbbiakkal kapcsolatban flyereket osztunk szét az előadásaink, rendezvényeink során, elősegítve az információáramlást, így minél több ember ismerheti meg projektünket. Továbbá a tapasztalatok cseréje és a társadalmi tudatosság növelése érdekében konferenciát is szervezünk, mely az afrikai migrációs áramlásokat, az ebből fakadó esetleges biztonságpolitikai kihívásokat és adminisztráció során felmerülő kihívásokat ismerteti meg a hallgatósággal. Külön hangsúlyt fektetünk a visszacsatolásra, azaz a véleményeket, javaslatokat igyekszünk beépíteni a kampánytevékenységbe, ezáltal hatékonyabbá téve a kommunikációt. A konferenciák által a figyelem még inkább a migráció kérdéskörére terelődik, elősegítve a befogadó társadalom és az afrikai bevándorlók együttműködésének szorosabbra fűzését.
A kutatási szakaszt követően kezdetét veszi az adatok digitalizálása, érdekfeszítő módon – térképekkel, fényképekkel, interjú részletekkel, ábrákkal – történő megjelenítése. E szakasz tartalmazza az eddigi ismereteink és a kiegészítő kutatási eredmények új típusú, 21. század elvárásaihoz mért közlési módszereinek kidolgozását. Az interaktív webes játékban a játékosok az afrikai kontinens különböző térségeiből választhatnak egy valósághű, részletes életrajzi adatokkal rendelkező bevándorló profilt. A játék során több útvonal kombináció kialakítására lesz lehetőség, mely során a felhasználók a kiválasztott delikvenst elkalauzolhatják az EU-ba vagy Magyarországra. Az út során folyamatos szövegdobozok, ábrák, diagramok segítenek a döntésben, miközben tájékoztatnak és bővítik az ismereteket.

A SOLID program

Az Európai Tanács által 2004-ben elfogadott Hágai Programmal megkezdődött a közös európai migrációs és menekültügyi politika második szakasza, amelynek a Hágai Program szerint a tagállamok közötti szolidaritáson – ideértve a pénzügyi szolidaritást is – valamint a gyakorlati együttműködésen kell alapulnia. A Hágai Program a migrációs áramlatok igazgatásának négy fő pillérét határozta meg: a közös uniós integrált határigazgatási rendszert, a közös visszatérési politikát, a közös bevándorlás-politikát, valamint a közös európai menekültügyi politikát. A Hágai Program nyomán a migráció összefogottabb, célzott kezelése érdekében a Bizottság a külön költségvetési kategóriák helyett egy egységes programba, a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” elnevezésű általános programba foglalta a migrációval kapcsolatos programokat.
A 2007-2013 közötti időszakra a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program részeként a fenti pilléreknek megfelelően sor került a Külső Határok Alap, az Európai Visszatérési Alap, és az Európai Integrációs Alap létrehozására, valamint a már létező Európai Menekültügyi Alap továbbfejlesztésére.
 
  • Az Európai Integrációs Alap (A harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap) támogatást nyújt ahhoz, hogy a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését megkönnyítse az európai társadalmakba.
  •  
  • Az Európai Visszatérési Alap általános célja, hogy támogassa azon harmadik országbeli állampolgárok önkéntes hazatérését, vagy kitoloncolását, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és tartózkodás feltételeit.
  •  
  • Az Európai Menekültügyi Alap célja a menekültek, oltalmazottak, menedékesek és menedékkérők helyzetének javítása, a migrációs áramlások hatékonyabb kezelésére irányuló célkitűzések elősegítése, befogadási feltételek fokozatos fejlesztése, a menekültügyi eljárások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében tervezett lépések támogatása.
  •  
  • A Külső Határok Alapból nyújtott támogatás révén lehetőség nyílik az integrált határellenőrzés hatékonyságának növelésére, a külső határok magasabb szintű védelmére, az egységes európai határőrizeti rendszer fejlesztésére, valamint a harmadik országokban lévő konzuli szolgáltatások javítására, a vízumkiadás és az illegális migráció elleni küzdelem hatékonyságának növelésére.
Az alapok felhasználása többéves és éves programok alapján történik. A tagállamok a stratégiai iránymutatások alapján készítik el a többéves programjukat, amely a tagállami helyzetképet és a programozási időszak célkitűzéseit, a fő fejlesztési irányokat, valamint az ezekhez rendelt pénzügyi forrásokat tartalmazza.
Az Európai Unió meghatározta az Alapból az egyes tagállamokra jutó allokáció összegét, amely a tényleges statisztikai adatok figyelembevételével évente pontosításra kerül. A fenti négy alap vonatkozásában Magyarország 2007 és 2013 között várhatóan 115 millió euró felhasználására válik jogosulttá. Az Európai Unió által biztosított forrást hazánk 25%-os hazai társfinanszírozással egészíti ki.

Európai Integrációs Alap

Az Európai Tanács 1999. október 15-i és 16-i külön ülésén megállapította, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell a tagállamai területén legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal való tisztességes bánásmódot. Erőteljesebb beilleszkedési politikára van szükség, amelynek célja, hogy az uniós állampolgárokéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítsanak számukra. E politikának fokoznia kell a gazdasági, szociális és kulturális életben a megkülönböztetés-mentességet, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni intézkedések kidolgozását. A harmadik országok állampolgárainak a tagállamokba történő beilleszkedése lényeges eleme a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításának, amely a Közösség Szerződésben megállapított alapvető célkitűzés.
Az Alap általános célkitűzése a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása ahhoz, hogy lehetővé tegyék, hogy a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok teljesítsék a tartózkodási feltételeket és ez megkönnyítse beilleszkedésüket az európai társadalmakba. Az Alap elsősorban az újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésével kapcsolatos intézkedésekre koncentrál.
Az Alap hozzájárul a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó nemzeti beilleszkedési stratégiáknak a társadalom valamennyi vonatkozásában történő kidolgozásához és végrehajtásához különösen szem előtt tartva azt az elvet, hogy a beilleszkedés kétirányú, dinamikus folyamat, melynek során kölcsönösen alkalmazkodik valamennyi bevándorló és a tagállamok valamennyi állampolgára.

Konkrét célkitűzések:
  • A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedési folyamatához kapcsolódó és azt támogató befogadási eljárások kialakításának és végrehajtásának elősegítése.
  • A tagállamokba újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedési folyamatának kidolgozása és végrehajtása;
  •  
  • A tagállamok azon képességének javítása, hogy kidolgozzák, végrehajtsák, felügyeljék és értékeljék a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó politikákat és intézkedéseket;
  •  
  • A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését érintő koncepciók és intézkedések kidolgozásával, végrehajtásával, ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos információk, legjobb gyakorlat cseréje és együttműködés a tagállamokon belül, illetve közöttük.

A belügyminiszter általános feladat- és hatáskörei

A belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány
  1. 1. a bűncselekmények áldozatainak segítéséért,
  2. 2. élet és vagyonbiztonság védelméért,
  3. 3. bűncselekmények megelőzéséért,
  4. 4. büntetés-végrehajtásért,
  5. 5. a - hírszerzési tevékenység kivételével a - polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,
  6. 6. a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért,
  7. 7. határrendészetért,
  8. 8. idegenrendészetért és menekültügyért,
  9. 9. a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,
  10. 10. közbiztonságért,
  11. 11. közlekedésrendészetért,
  12. 12. közterület-felügyelet szabályozásáért,
  13. 13. külföldre utazás szabályozásáért,
  14. 14. rendészetért,
  15. 15. szabálysértési szabályozásért,
  16. 16. helyi önkormányzatokért,
  17. 17. katasztrófák elleni védekezésért,
  18. 18. területrendezésért,
  19. 19. településfejlesztésért és településrendezésért,
  20. 20. településüzemeltetésért,
  21. 21. építésügyért felelős tagja.

A miniszter:
  1. 1. gondoskodik a nemzetközi polgári veszélyhelyzet kezelésének hazai koordinálásáról,
  2. 2. ellátja a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktrúra védelmi feladatok kormányzati koordinációját.

A miniszter további feladat- és hatásköreit az alábbi linken tekintheti meg.
Pécs Debate Academy
Ráday Könyvesház
Európa Központ
Afrika Platform
Taita Alapítvány
Afrikáért Alapítvány
Afrikai-Magyar Egyesület
Geopolitikai Tanács
Jane Goodall
PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszék
Doktoranduszok Országos Szövetsége
Pécsi Újság
migransintegracio
MTA PTI
Jövőkerék